Ballagási beszéd másképp

Kedves Ballagó Diákok!

Ez a ballagási búcsú példa nélküli, egyedülálló, mert beszédnek nem nevezhetjük, csak az alkalomra írt „elbocsátó szép üzenetnek”, melynek címzettjei Ti vagytok kedves Diákok. Ti, akik a kialakult helyzet okán, most már nyugodtan aposztrofálhatjátok magatokat történelmi évfolyamként. Ezt nem vigasznak szánjuk, csupán tényként közöljük.

Jobban belegondolva, azonban, ez a tény mégiscsak felemelő, hiszen Ti vagytok azok, akiket a sors elég érettnek és felelősségteljesnek tart ahhoz, hogy ezt a terhet Rátok mérje. Jelen pillanatban úgy fest, a felsőbb akarat a Ti generációtokban bízik, mint a jövő küldötteiben, akik végre megértitek mindezen történésnek az üzenetét, és képesek lesztek a sarkából is kifordítani a világot. Vagyis nagyon komoly küldetéssel indultok neki az életnek, ami sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint az a hiányérzet és űr, ami érthetően ott tátong most Bennetek.

Ahhoz, azonban, hogy újra tiszta szívvel tudjatok örülni, senki sem veheti el Tőletek a szomorúságotokat, a fájdalmatokat, a bánatot, ami ugyanannyira a Tiéteké, mint a szüleiteké és tanáraitoké. Ebben mi felnőttek is osztozunk Veletek. Az ünneplés és az önfeledt öröm lehetőségét most mindannyiunktól elvették, és csak az elmélkedést hagyták meg számunkra.

Diákként a középiskolába lépve szinte csak erre a pillanatra készültök, nem véletlenül. A kezdet-vég rítusa legmarkánsabban a középiskolában jelenik meg, mivel itt a négy év során az önfeledt gyermekkor valóban egyszer és mindenkorra véget ér. Ezt érezhették meg már a XIX. században is a selmecbányai Erdészeti és Bányászati Akadémia végzősei, akiknél először csendült fel a Ballag már a vén diák … kezdetű dal. A búcsúzás megünneplésének igénye azóta olyan belső igénnyé nőtte ki magát, hogy ma már miden nevelési és oktatás intézmény jogot formál az elköszönés méltó megünneplésére. Az életünk szerves részévé vált, hogy korszakainkat szeretjük szépen lezárni, így szinte már a születés pillanatában megszületik csírájában a remény, hogy a gyermekből egyszer ifjú lesz és az ifjúból felnőtt, amely korszakváltásokat igenis meg kell ünnepelni, meg kell élni. Ebbéli reményünk megvalósulásának leginkább megindító pillanata a ballagás, a búcsú a társaktól, az elköszönés a tanároktól és az iskolától, a tanúságtétel a szülőknek, hogy sikerült helytállni és eleget tenni az első nagyobb próbatétel kihívásainak.
Ez a pillanat, minden diák életében egyszeri és soha vissza nem térő. Amíg megadatott, a legnagyobb természetességgel vártuk, mert tudtuk, hogy úgy is eljön. Most, hogy nincs, és hagyományos formájában, a kellő időben már soha nem is történhet meg, érezhetjük meg igazán a szívünk mélyén, mit is adhatott volna nekünk. A jelen triumfját az elmúlás fölött, amikor egy pillanatra, tényleg csak egy nagyon rövidke pillanatra, de megáll az idő, és a lelkünk egymásba kapaszkodva reméli, érzi és tudja, hogy ezt a pillanatot örökre magunkba zárjuk.

Kedves Diákjaink! Fogadjátok fenti sorainkat szeretettel egy különös elköszönés emlékeként.

Isten áldjon Bennetek!

Gondolataink zárásaként, íme a dal, ami most 2020. április 30-án nem csendülhet fel, de bízunk Benne, hogy talán máskor és máshogy, lesz még lehetőségünk személyesen is elbúcsúzni egymástól:

Gaudeamus igitur,
Juvenes dum sumus;
Post jucundam juventutem,
Post molestam senectutem
Nos habebit humus!

A tantestület nevében:
Mayer Gyula igazgató

Elérhetőségeink

Veszprémi SZC "SÉF" Vendéglátás-Turizmus Technikum és Szakképző Iskola (OM 203 066),
H-8200 Veszprém, Halle u. 3.
Telefon:
+36 88/561-480,
+36 88/561-481
+36 88/569-880
Fax: 88/325-834
e-mail: sef@sef.hu

Jelentkezés

Telefonon: +36-88/561-480, +36-88/561-481
Faxon: +36-88/325-834
e-mailben: jelentkezes@sef.hu

Letölthető jelentkezési lap

Online jelentkezés